Az égbolt megfigyelése

A legkisebb csillagászati távcső is sokféle, eltérő megjelenésű égitestet megmutat az égbolton. Érdemes végigondolni, hogy a csillagos égbolt mennyi érdekességet tartogat az érdeklődő számára. Szinte biztos, ezek közül több is előbb-utóbb a kedvencünkké válik érdeklődési körünktől és megfigyelési lehetőségeinktől függően.

 

Egy adott objektum megjelelenését távcsövünkben számos tényező befolyásolja. A legfontosabb talán a távcső átmérője, valamint a megfigyelés helyszíne (városi ég, vidéki ég), de emellett az optikák minősége, a légköri nyugodtság, az objektum típusa, fényessége és nem utolsó sorban a megfigyeléseink során szerzett tapaszatalat is befolyásoló tényező. Azt azonban ne felejtsük el, hogy szabad szemmel sosem fogjuk olyan részletgazdagnak, színesnek látni az objektumokat mind a csillagászati fotókon, hiszen azok hosszú ideig gyűjtötték össze egy halvány objektum fényét.

 

Az asztrofotózás, vagyis az égbolt objektumaink fényképezése, egy külön "tudományág". A mai digitális kamerákkal nem túl bonyolult művelet egyszerűbb felvételek elkészítése, így gyorsan sikerélményhez juthatunk. Rengeteg türelem és tapasztalat (na meg nem kevés szerencse) azonban szükségeltetik hogy kihozzunk távcsövünkből a maximumot.

 

Nap, Hold és bolygók

 

Városi amatőrök kedvenc célpontjai ezek az objektumok, hiszen a zavaró fények ezek látványát rontják legkevésbé. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy igénylik a nyugodt (turbulencia-mentes) légkört, igy városon kivül jobban megfigyelhetőek.

 

Bolygók megfigyelésénél célszerű a távcső és a légkör által elérhető legnagyobb nagyítást használni. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a tapasztalat azt mutatja, Magyarországról ritka az olyan nyugodt légkör, mely kb 250x-nél nagyobb nagyítást tesz elérhetőve - ez már 10-15 cm-es jó minőségű optikával is elérhető.

 

Hold: A Hold az első célpont az égen melyet egy új távcső birtokosai "felfedeznek". Szinte bármekkora távcsővel lebilincselő látványt nyújt: megfigyelhetjük tengereit, krátereit, hegyeit melyek estéről-estére más képet öltenek fázisváltozásának köszönhetően. Időnként a természet egy-egy holdfogyatkozással is elkényeztet bennünket.

Nap: A Nap megfigyelése a megfelelő fénycsökkentő eszköz használatával teljesen biztonságos. Láthatjuk a napról-napra változó napfoltokat, valamint napfelszín más képződményeit. Ritkán egy-egy napfogyatkozással is elkápráztat a természet bennünket, ahol megfigyelhetjük központi égitestünk "légkörét" is. Különösen jól használhatóak a 8-10 cm-es lencsés távcsövek a nap megfigyelésére.

Merkúr: A Merkúrt nehéz megfigyelni, mivel állandóan a Nap közelében tartózkodik. A legnagyobb amatőrtávcsövekben is leginkább csak a Holdhoz hasonló fázisváltozását láthatjuk.

Vénusz: Noha a Vénusz láthatósága kedvezőbb, mint a Merkúré, azonban vastag felhőtakarója miatt nem láthatjuk felszinét. Leginkább a Holdhoz hasonló fázisváltozása figyelhető meg amatőrtávcsövekkel.

Mars: A Mars kis távcsövekkel is könnyen megtalálható, legtöbb esetben azonban csalódást okoz a kezdő megfigyelőnek. Legtöbbször a Földtől távol tartózkodik, ekkor apró Vörös korongján kivül esetleg a fázisa figyelhető meg. Néhány évenkét pár hónap időtartamra földközelbe kerül ekkor pólussapkája és némi vöröses-barnás árnyalatú felszini alakzat megfigyelhető rajta. Megfigyeléséhez legalább 10 cm-es lencsés távcsövet ajánlunk.

Jupiter: A Jupiter felszínén láthatjuk a legtöbb részletet. 7-8 cm-es távcsővel jól látható két feltűnő felhősávja valamint a négy legfényesebb holdja. Nagyobb műszerekkel - kellően nyugodt légkört feltételezve - már megpillanthatjuk a Nagy Vörös Foltot, a felhősávok fodrozódását ill. egy-egy holdjának sötét árnyékát is a korongon.

Szaturnusz: A Szaturnusz jellegzetes gyűrűjét szinte minden kezdő felismeri még a legkisebb távcsövekben is. 8-10 cm-es műszerrel kedvező láthatóság esetén a gyűrűben levő Cassini-rés is észrevehető. Magán a bolygókorongon nem sok látnivaló akad, leginkább a gyűrű árnyéka vehető észre esetleg 1-2 sápatag felhősáv.

Uránusz: Az Uránusz már binokulárok segitségével is megpillantható, azonban amatőrtávcsövek számára zöldes korong alakján kivül nem sok látnivalót kinál.

Neptunusz: A Neptunuszt szintén megpillanthatjuk egy binokulárban, azonban nagyobb távcsövekben is csak kékes korongocskának látszódik.

Plútó: A Plútó megpillantása minimum 20 cm-es távcsövet és sötét eget igényel. Ekkor sem fog azonban másként látszani, mint apró, csillagszerű fénypont.

Mély-ég objektumok

 

A mély-ég objektumok a Naprendszeren túli, rendkívül változatos megjelenésű objektumok összefoglaló neve. Mivel legtöbb esetben halványak, városi fények mellett megfigyelhetőségük erősen korlátozott. Igen sokféle formát ölthetnek:

 

A nyílthalmazok (pl Fiastyúk) többnyire könnyen megfigyelhetőek, legtöbbjük laza kuszaságban legfeljebb néhány száz csillagot tartalmaz. Sok esetben kis nagyítású távcsőben, binokulárban a leglátványosabbak, de nagyobb műszerek számára is találhatunk kihívást jelentő objektumokat.

A gömbhalmazok csillagok milliót tartalmazzák egy kis tér részben. Kis távcsőben apró, diffúz pacának látszódnak, nagyobb műszerek kisebb-nagyobb mértékben csillagokra tudják bontani. Néhány közűlük binokulárokban is észrevehető, azonban inkább 8-10 cm-es távcsövet igényelnek. Közepes (100-200x) nagyítások esetén a leglátványosabbak.

A galaxisok távoli "csillagszigetek", milliárdnyi csillaggal. Kis távcsöben mindössze "homályos" pacaként látszódnak, legfeljebb alakjukat fedezhetjük fel: van amelyik kerek, míg mások elnyúlt pálcika formát öltenek távcsövünkben. Sötét égen 20 cm-es távcsövel némi tapasztalat birtokában spirális szerkezetük is megfigyelhetővé válik. Kis, esetleg közepes nagyítások (50x-150x) javasoltak megfigyelésükhöz.

A planetáris ködök rendszerint kicsi kompakt "körszerű" objektumként jelennek meg távcsövünkben, kevés olyan van, amely kis távcsöben látványos (ilyen például az M27). Megfigyelésükhöz 15 cm-es távcső és közepes (100-200x), ritkán nagy nagyítás ajánlott.

A különféle, szabálytalan alakú diffúz ködök rengeteg kihívást tartogatnak az amatőröknek, egy-két kivételtől eltekintve csak a legsötétebb helyekről érdemes megkeresnünk ezeket. Már a 6-7 cm-es kistávcsövek, binokulárok is megmutatnak jópárat közűlük (pl. Cirrus-köd, Észak Amerika-köd stb) azonban a sötét ég és a kis (20-50x) nagyítás elengedhetetlen.

Egyéb látnivalók

 

Az üstökösök látványos objektumok, bár igazi szépségüket csak sötét helyeken mutatják meg. Míg városból pici pacaként látszódnak, zavaró zavar fényektől mentes helyen akár csóvájukat is megfigyelhetjük. Egy évben akár több, mint egy tucat égi vándor is feltűnhet, legtöbbjüket azonban csak kisebb-nagyobb méretű csillagász távcső fed fel. Tízévente egyszer azonban szabad szemmel is látványos, hosszú csóvát "eresztő" üstökös is feltűnik az égbolton.

Meteorokat - vagy ahogy a népnyelv hívja őket: hullócsillagok - szinte minden felismeri. Noha legtöbben csak az augusztusi Perseida meteorrajt ismerik érdemes tudni, hogy más meteorrajok is léteznek, sőt vannak ún. sporadikus (egy meteorrajhoz sem tartozó) meteorok is. Sötét, vidéki égen minden éjszaka megfigyelhetünk legalább egy-két hullócsillagot, városokból azonban lényegesen kisebb az esélyünk. Megfigyelésük szabad szemmel a legkönnyebb, de kellően nagy szerencsével akár binokulárok látómezején is átsuhanhatnak.

A kettős csillagok kezdő megfigyelők számára is könnyen elérhető objektumok. Mint ahogy nevük is mutatja, kettő vagy több csillagot figyelhetünk meg egymáshoz szoros közelségben. Számos esetben felismerhetjük a tagok színeit is. Már a legkisebb távcsövek is többszáz ilyen objektumot mutatnak meg.

A fogyatkozások, fedések egy igen változatos jelenségcsoport összefoglaló neve. Leglátványosabb közűlük talán a napfogyatkozás, melynek több típusa is ismert (részleges, teljes, gyűrűs). Szintén jól ismert jelenség a színpompás holdfogyatkozás. Mind a hold-, mind a napfogyatkozás szabad szemmel is jól megfigyelhető. A Hold nemcsak a Napot, de más objektumokat is el tud fedni: viszonylag gyakoriak a csillagfedések, de időnként a bolygók is a Hold mögé kerülnek. Nagyon ritkán a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulása is távcsövégre kapható. Ezeknek a fedéseknek a megfigyelése általában kisebb-nagyobb távcső használatát igényeli.

A rejtélyes sarkifények leginkább a Föld északi területein gyakoriak, néhány évenként azonban Magyarországról is megfigyelhetőek. Mivel rendkívül váratlanul tűnnek fel, nagy szerencse kell, hogy elcsípjük ezen jelenségeket.

A fenti lista korántsem teljes, nem is hinnénk elsőre az égbolt mennyi látnivalót rejt. Csak türelem, kitartás és egy távcső szükségeltetik!