Űrszondák
2015.02.18 20:12
Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgálnak. Eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda.
Az amerikai űrszondákat a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja a NASA részére, az európaiakat az Európai Repülésirányító Központ (ESOC), amely az ESAirányítóközpontja.
Az űrszondák típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Elrepülő szonda: Mariner–10, Pioneer–10, Pioneer–11, Voyager–1,–2;
Keringő egység (orbiter): Mars Odyssey, SMART–1, Mars Express;
Mars Reconnaissance Orbiter; Chang’e–1;Kaguja; Csandrajáan–1; Galileo; Cassini;
Leszállóegység (lander): Viking, Mars Pathfinder, Mars Polar Lander, Beagle 2, Huygens; Phoenix;,
Becsapódó egység, penetrátor: Deep Space–2;
Légköri szonda: Pioneer Venus Multiprobe, Galileo légköri szonda;
Mozgó robot, jármű (rover): Lunohod–1, Lunohod–2, Sojourner, Mars Exploration Rover, ExoMars; Mars Science Laboratory;
Fedélzeti műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
kamera – felvételeket készít a célégitestről, melyek alapján meg lehet határozni a felszíni formákat, a forgási periódust, a légkör dinamikáját stb.;
robotkar – ásást végez a célégitest felszínén, melynek alapján meg lehet határozni a talaj mechanikai tulajdonságait, felszíni kőzeteket, a talaj szemcseméretét;
spektrométer, fotométer – az atmoszféra jellemzőit vizsgálja (összetétel, gyakoriság, eloszlás);
infravörös radiométer – a hőmérsékletet határozza meg (felszín, légkör, felhők stb.);
magnetométer – a magnetoszféra kimutatása, vizsgálata;
pordetektor – a mikrometeorokat és a bolygóközi térben lévő porrészecskéket vizsgálja;
radar – a felszín domborzatát, vagy a felszín alatti rétegeket vizsgálja;
szeizmométer – a célégitest tektonikus tevékenységét figyeli.
Fontosabb űrszondák, programok listája célégitest szerint
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Naprendszerkutatási programok
2 Nap
2.1 Tervezett szondák
3 Merkúr
4 Vénusz
5 Hold
6 Mars
7 Kisbolygók
8 Jupiter
9 Szaturnusz
10 Uránusz
11 Neptunusz
12 Pluto
13 Üstökösök
Naprendszerkutatási programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
az ország és a kezdés éve
Horizon 2000 – Európa, 1985
Discovery-program – USA, 1992
New Millennium Program – USA, 1994
Mars Surveyor – USA, 1994
Horizon 2000 Plus – Európa, 1995
Mars Exploration Program – USA, 2000
Cosmic Vision – Európa
Scout-program – USA
Aurora-program – Európa, 2002
Prometheus-program – USA
New Frontiers – USA
Nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pioneer-program – keringő egységek (USA, 1958-1973)
Helios-program – keringő egységek (Európa, 1974-1976)
Ulysses űrszonda – keringő egység (Európa, 1990)
SOHO – L1 pont (USA, Európa, 1995)
Genesis űrszonda – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2001)
STEREO – keringő egység (USA, 2006)
Tervezett szondák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Solar Dynamics Observatory
PICARD
Solar Sentinels
Solar Orbiter – keringő egység (Európa, 2015)
Solar Probe Plus
Merkúr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)
Mariner–10 – a Merkúr első megközelítése (USA, 1973)
MESSENGER – keringő egység (USA, 2004)
BepiColombo – keringő egységek (Merkúr, 2013)
Vénusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Venyera-program – keringő és leszálló egységek (Szovjetunió, 1961-1983)
Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)
Zond-program – megközelítés (Szovjetunió, 1964)
Pioneer Venus-program – keringő egység, légköri szondák (USA, 1978)
Pioneer Venus Orbiter
Pioneer Venus Multiprobe
Vega-program – keringő és leszálló egységek, üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)
Magellan űrszonda – keringő egység (USA, 1989)
Venus Express – keringő egység (Európa, 2005)
Planet-C – keringő egység (Japán, 2010)
Hold[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Luna-program – keringő és leszálló egységek, anyagminta visszahozó küldetések (Szovjetunió, 1959-1976)
Ranger-program – becsapódó szondák (USA, 1961-1965)
Zond-program – személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)
Surveyor-program – leszálló egységek (USA, 1966-1968)
Lunar Orbiter-program – keringő egységek (USA, 1966-1967)
Lunohod-program – holdautók (Szovjetunió, 1970-1973)
Hiten és Hagoromo (Muses-A) – keringő egység és becsapódó szonda (Japán, 1990)
Clementine – keringő egység (USA, 1994)
AsiaSat-3 – távközlési hold (Kína, 1997)
Lunar Prospector – keringő egység (USA, 1998)
SMART–1 – keringő egység, technológiai küldetés (Európa, 2003)
Lunar A – keringő egység, penetrátorok (Japán, 2005)
SELENE – keringő egység (Japán, 2005)
Chang’e–1 – keringő egység (Kína, 2006)
Csandrajáan–1 – keringő egység (India, 2008)
Lunar Reconnaissance Orbiter – keringő egység (USA, 2008)
LCROSS – becsapódó szonda, a LRO-val együtt indul (USA, 2008)
Lunar Giant Basin Sample Return – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2009)
Chang’e–2 – (Kína, 2012)
Mars[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)
Zond-program – személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)
Marsz-program – keringő és leszálló egységek (Szovjetunió, 1962-1996)
Viking-program – keringő és leszálló egységek (USA, 1975)
Fobosz-program – keringő és leszálló egységek (Fobosz hold) (Szovjetunió, 1988)
Mars Observer – keringő egység (USA, 1992)
Mars Global Surveyor – keringő egység (USA, 1996)
Mars Pathfinder – leszálló egység, Sojourner marsautó (USA, 1996)
Mars Climate Orbiter – keringő egység (USA, 1998)
Nozomi (Planet-B) – keringő egység (Japán,1998)
Mars Polar Lander – leszálló egység (USA, 1999)
Deep Space–2 – penetrátorok (USA, 1999)
Mars Odyssey – keringő egység (USA, 2001)
Mars Express – keringő egység, Beagle 2 leszálló egység (Európa, 2003)
Mars Exploration Rover – Spirit (MER-A) és Opportunity (MER-B) marsautók (USA, 2003)
Mars Reconnaissance Orbiter – keringő egység (USA, 2005)
Phoenix űrszonda – leszálló egység (USA, 2007)
Mars Science Laboratory – marsautó (USA, 2009)
ExoMars – marsautó (Európa, 2009)
Fobosz-Grunt – anyagminta visszahozó küldetés a Fobosz holdhoz (Oroszország, 2009)
Mars Telecommunications Orbiter – adatközvetítő hold (USA, 2009)
Mars Sample Return – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2014)
Mars Gravity Biosatellite – keringő egység (USA)
Kisbolygók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
NEAR Shoemaker – keringő egység (USA, 1996)
Deep Space–1 – kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)
Hayabusa (Muses-C) – anyagminta visszahozó küldetés (Japán, 2003)
Dawn – keringő egység (USA, 2006)
Jupiter[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pioneer-program – megközelítés, Pioneer-10, Pioneer-11 (USA, 1958-1973)
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Galileo űrszonda – keringő egység, légköri szonda (USA, 1989)
Ulysses űrszonda – megközelítés (Európa, 1990)
Cassini–Huygens – megközelítés (USA, Európa, 1997)
New Horizons – megközelítés (USA, 2006)
Juno – keringő egység (USA, 2011)
Szaturnusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pioneer-program – megközelítés (USA, 1958-1973)
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Cassini–Huygens – keringő és leszálló egység (Titán) (USA, Európa, 1997)
Huygens – leszálló egység (Európa, 1997)
Uránusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Neptunusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Neptune Orbiter – keringő egység (USA, 2017)
Pluto[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
New Horizons – keringő egység (USA, 2006)
Üstökösök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
International Cometary Explorer (ICE) – megközelítés (USA, 1978)
Vega-program – üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)
Giotto – üstökös megközelítés (Európa, 1986)
Sakigake – üstökös megközelítés (Japán, 1986)
Suisei – üstökös megközelítés (Japán, 1986)
Deep Space–1 – kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)
Stardust – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 1999)
CONTOUR – üstökös megközelítés (USA, 2002)
Rosetta – keringő és leszálló egység (Európa, 2003)
Deep Impact – keringő és becsapódó egység (USA, 2005)