<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" >
   <channel>
    <atom:link href="http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/rss/all.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
      <title><![CDATA[csillagaszattudnivalok.webnode.hu]]></title>
      <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/archive/news/</link>
      <description></description>
      <language>hu</language>
      <pubDate>Sat, 28 Feb 2015 12:25:00 +0100</pubDate>
      <lastBuildDate>Sat, 28 Feb 2015 12:25:00 +0100</lastBuildDate>
      <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      <category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
      <category><![CDATA[Újdonságok]]></category>
      <category><![CDATA[Hírek]]></category>
      <category><![CDATA[Kezdőlap]]></category>
      <category><![CDATA[Kezdőlap]]></category>
      <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      <docs>http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss</docs>
      <generator>Webnode</generator>
      <item>
         <title><![CDATA[Alpha Centauri]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/alpha-centauri/</link>
         <description><![CDATA[
	Alfa Centauri

	&nbsp;

	&nbsp;

	

	&nbsp;

	Disambig.svg Az „Alfa Centauri” lehetséges további jelentéseiről lásd: Alpha Centauri (egyértelműsítő lap).

	α Centauri

	Position Alpha Cen.png

	Az Alfa Centauri (balra lent, vastag nyíllal jelölve)

	(tőle jobbra a Dél Keresztje csillagkép)

	Megfigyelési adatok

	Epocha J2000.0

	Rektaszcenzió 14h 39m 36,4951s

	Deklináció -60° 50′ 02,308″

	Távolság 4,365 ± 0,007 fé,

	1,338 ± 0,002 pc

	Látszólagos fényesség +1,33

	Abszolút fényesség 4,38...]]></description>
         <pubDate>Sat, 28 Feb 2015 12:25:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/alpha-centauri/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Proxima Centauri]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/proxima-centauri/</link>
         <description><![CDATA[
	Proxima Centauri &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;...]]></description>
         <pubDate>Sat, 28 Feb 2015 12:07:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/proxima-centauri/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Csillagok halála]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagok-halala/</link>
         <description><![CDATA[
	Amikor a csillag elhasználta belsejében lévő hidrogén legnagyobb részét elkezd összehúzódni és egyre forróbb lesz.

	

	Ha a csillag tömege viszonylag kicsi, azaz maximum a mi Napunk tömegének 8-szorosa, akkor a csillag aránylag lassan – csak több milliárd év alatt - égeti el hidrogénkészletét a belsejében lévő 5-10 millió fokos hőmérsékleten. A csillag magjában lévő hidrogén nagy része átalakul héliummá, mialatt hőmérséklete fokozatosan növekszik. A csillag magja fokozatosan átalakul,...]]></description>
         <pubDate>Thu, 26 Feb 2015 17:58:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagok-halala/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Csillagfejlődés]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagfelylodes/</link>
         <description><![CDATA[
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Sűrű csillagmező a&nbsp;Sagittariusban
			
		
		
			
				
				
				
					
						&nbsp;
					NGC 604, egy óriási csillagkeletkezési régió (csillagbölcső) a&nbsp;Triangulum-galaxis
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Egy naptömegű csillag fejlődése a Hertzsprung-Russel diagramon. 3: főág, 4: vörös óriás, 5: fehér törpe. Alul a csillag&nbsp;színképosztálya, felül ahőmérséklete, jobbra az abszolút&nbsp;magnitúdója, balra...]]></description>
         <pubDate>Thu, 26 Feb 2015 17:43:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagfelylodes/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Az univerzum jövője]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/az-univerzum-jovoje/</link>
         <description><![CDATA[
	Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra.

	Mi lesz a Föld, a Naprendszer és a Tejút sorsa a mai csillagászati ismeretek alapján? Íme, a legvalószínűbb forgatókönyv, amelyben az időadatok csak hozzávetőlegesek, az egyes események azonban jó eséllyel bekövetkeznek valamikor. A sor...]]></description>
         <pubDate>Wed, 25 Feb 2015 14:15:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/az-univerzum-jovoje/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Mi is a jővő?]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/mi-is-a-jovo-/</link>
         <description><![CDATA[
	Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra.

	Mi lesz a Föld, a Naprendszer és a Tejút sorsa a mai csillagászati ismeretek alapján? Íme, a legvalószínűbb forgatókönyv, amelyben az időadatok csak hozzávetőlegesek, az egyes események azonban jó eséllyel bekövetkeznek valamikor. A sor...]]></description>
         <pubDate>Wed, 25 Feb 2015 14:06:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/mi-is-a-jovo-/</guid>
         <category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[22 ezer év múlva: Csernobil ismét biztonságos hely lesz]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/a22-ezer-ev-mulva-csernobil-ismet-biztonsagos-hely-lesz/</link>
         <description><![CDATA[A radioaktív sugárzás ismét eléri a normális szintet, az eredeti épületek eltűnnek - más helyekhez hasonlóan már Csernobilra sem lehetne ráismerni akkoriban.
forrás:www.origo.hu/tudomany/20111026-az-univerzum-jovoje-mi-lesz-a-fold-a-tejuterendszer.html
]]></description>
         <pubDate>Wed, 25 Feb 2015 14:05:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/a22-ezer-ev-mulva-csernobil-ismet-biztonsagos-hely-lesz/</guid>
         <category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[10-15 ezer év múlva: látványos robbanás]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/a10-15-ezer-ev-mulva-latvanyos-robbanas/</link>
         <description><![CDATA[Látványos jelenség lesz az égbolton, amikor felrobban azeta Carinae nevű hatalmas, közeli csillag. A nagy tömegű égitest már ma is instabil: alkalmanként nagyobb gáztömegeket dob le külső rétegeiből. A robbanásnak a csillagászok szerint nem lesz káros hatása a Földre.

	forrás:www.origo.hu/tudomany/20111026-az-univerzum-jovoje-mi-lesz-a-fold-a-tejuterendszer.html

	&nbsp;
]]></description>
         <pubDate>Wed, 25 Feb 2015 14:03:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/a10-15-ezer-ev-mulva-latvanyos-robbanas/</guid>
         <category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Ősrobbanás]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/osrobbanas/</link>
         <description><![CDATA[&nbsp;

	
		
			&nbsp;
	
	
		&nbsp;


	
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Az ősrobbanás elmélete szerint avilágegyetem&nbsp;kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól.
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					A&nbsp;Mount Wilson Obszervatóriumtávcsöve, mellyel&nbsp;Hubble&nbsp;megmérte a galaxisok vöröseltolódását.
			
		
		&nbsp;
	


	Ősrobbanás

	&nbsp;

	&nbsp;

	Az...]]></description>
         <pubDate>Tue, 24 Feb 2015 14:17:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/osrobbanas/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Galaxisok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/galaxisok1/</link>
         <description><![CDATA[Galaxis

	
		
		
			&nbsp;
	
	
		&nbsp;

&nbsp;

	
		A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Az&nbsp;NGC 253&nbsp;küllős spirálgalaxis&nbsp;képe, a&nbsp;Sculptor(szobrász)&nbsp;csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					A&nbsp;Messier 104, a&nbsp;Sombrero-galaxis. Aspirálgalaxisra&nbsp;az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában...]]></description>
         <pubDate>Tue, 24 Feb 2015 13:52:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/galaxisok1/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Fekete lyukak]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/fekete-lyukak/</link>
         <description><![CDATA[
	
		
			
				
					Egy fekete lyuk körüli forró&nbsp;plazmábólálló&nbsp;akkréciós korong&nbsp;művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk&nbsp;eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványokmágneses erővonalak. (NASA)
				
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Fekete lyuk&nbsp;gravitációs lencsehatásaszimulált animáción
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Az&nbsp;NGC 7052&nbsp;elliptikus...]]></description>
         <pubDate>Mon, 23 Feb 2015 19:25:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/fekete-lyukak/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Aktív galaxisok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/aktiv-galaxisok/</link>
         <description><![CDATA[
	Az aktív galaxismag (angolul rövidítve AGN, Active Galactic Nucleus) olyan galaxismag, mely az elektromágneses spektrum (rádióhullám, mikrohullám, infravörös sugárzás, látható fény,ultraibolya, röntgen és gammasugárzás) egy vagy több részén az átlagosnál lényegesen erősebb sugárzást bocsát ki. Az ilyen magot tartalmazó galaxis az aktív galaxis. A sugárzást a jelenlegi elméletek szerint a galaxismag középpontjában lévő, szupermasszív fekete lyuk, a körülötte keringő akkréciós korong, és a...]]></description>
         <pubDate>Mon, 23 Feb 2015 19:18:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/aktiv-galaxisok/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Változócsillagok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/valtozocsillagok/</link>
         <description><![CDATA[
	A legtöbb csillagnak azonban állandó a fényessége. Legjobb példa erre Napunk, amely relatíve kicsi fényességváltozásokat mutat, ennek értéke durván 0,1%, ami a 11 éves naptevékenységi ciklusnak tudható be.

	

	&nbsp;

	&nbsp;

	A változócsillagok felfedezése

	A régi feljegyzések arról tanúskodnak, hogy már az ókor embere is felfigyelt az egyébként változatlannak hitt égbolton feltűnő „új” csillagokra, nóvákra és szupernóvákra. Ezek a csillagok azonban korántsem keltettek akkora félelmet,...]]></description>
         <pubDate>Fri, 20 Feb 2015 16:12:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/valtozocsillagok/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Nézz meg videokat is!]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/nezz-meg-videokat-is-1/</link>
         <description><![CDATA[www.youtube.com/watch?v=1sXRVkvCwC4&amp;list=PLE75UCkAG3P0xrUy2yarvTdntK1KrmMvD
www.youtube.com/watch?v=iIrqkD2iGP0&amp;list=PLE75UCkAG3P0xrUy2yarvTdntK1KrmMvD&amp;index=9
www.youtube.com/watch?v=ASd4GSReUb8&amp;index=10&amp;list=PLE75UCkAG3P0xrUy2yarvTdntK1KrmMvD
www.youtube.com/watch?v=6xvLHmjg6q4&amp;index=11&amp;list=PLE75UCkAG3P0xrUy2yarvTdntK1KrmMvD
www.youtube.com/watch?v=5TtTLAXO9EM&amp;list=PLE75UCkAG3P0xrUy2yarvTdntK1KrmMvD&amp;index=17
https://www.youtube.com/watch?v=Basw-tct0kw&amp;i]]></description>
         <pubDate>Tue, 17 Feb 2015 20:56:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/nezz-meg-videokat-is-1/</guid>
         <category><![CDATA[Újdonságok]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Oriási aszteroida?]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/oriasi-aszteroida-/</link>
         <description><![CDATA[Egy 450-900 méter átmérőjű aszteroida repül el a Föld mellett hétfő délután, de a NASA szerint nem jelent semmilyen veszélyt a bolygóra –&nbsp;írtja az MTI.

	
		&nbsp;

A 2004 BL86 nevű aszteroida közép-európai idő szerint 17 órakor 1,2 millió kilométerre közelíti meg a Földet - vagyis nagyjából háromszor olyan messze lesz, mint a Hold. Úgy tudjuk, ennél nagyobb kisbolygó még sosem jött ilyen közel a Földhöz. A közelségi rekorder egy éve járt erre: a 45 méter széles 2012 DA14 aszteroida 27 800...]]></description>
         <pubDate>Tue, 17 Feb 2015 20:50:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/oriasi-aszteroida-/</guid>
         <category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Sci-fi vagy valóság! Térhajtómű]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/scify-vagy-valosag-/</link>
         <description><![CDATA[
	
		&nbsp;

Térhajtómű a valóságban:

	Térhajtómű a valóságban
	
	
	Másfél éve történt hogy Harold White fizikus bejelentése megrázta az aeronautikai szakértőkön túl az egész tudományos világot: tudósokból álló csapatával elkezdtek dolgozni egy fénysebességnél gyorsabb utazást lehetővé tevő hajtóművön. Tervezetük lényege az Alcubierre-hajtómű zseniális átalakítása, és a kész motor akár hetek alatt a közelebbi naprendszerekbe képes repíteni egy űrhajót, ráadásul az Einstein-féle...]]></description>
         <pubDate>Mon, 16 Feb 2015 15:25:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/scify-vagy-valosag-/</guid>
         <category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Újdonságok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/ujdonsagok/</link>
         <description><![CDATA[]]></description>
         <pubDate>Sun, 15 Feb 2015 10:01:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/ujdonsagok/</guid>
         <category><![CDATA[Újdonságok]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Használat]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/hasznalat/</link>
         <description><![CDATA[Ha az aláhúzott szavakra rákattintasz akkor átdob a wikipédiára és leír róla mindent.
]]></description>
         <pubDate>Sun, 15 Feb 2015 01:20:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/hasznalat/</guid>
         <category><![CDATA[Hírek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Kérdések és észrevételek]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/kerdesek-es-eszrevetelek/</link>
         <description><![CDATA[Hogy tetszett Önnek weboldalunk? Megosztaná észrevételét a szolgáltatásainkkal kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal. Az Ön észrevételei segítenek abban, hogy folyamatosan fejlesszük szolgáltatásainkat, visszajelzéseket mindig szívesen fogadunk.]]></description>
         <pubDate>Sat, 14 Feb 2015 14:01:11 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/kerdesek-es-eszrevetelek/</guid>
         <category><![CDATA[Hírek]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Üdvözöljük az új weboldalunkon!]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/udvozoljuk-az-uj-weboldalunkon-/</link>
         <description><![CDATA[Örömmel jelentjük, hogy elkészült az új weboldalunk! A legfrissebb hírek itt olvashatók, amelyekkel tájékoztatjuk Önt a legújabb eseményekről, valamint naprakész információval szolgálunk bármilyen új szolgáltatást illetően, ezért rendszeresen látogasson el a weboldalunkra!]]></description>
         <pubDate>Sat, 14 Feb 2015 14:00:11 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/udvozoljuk-az-uj-weboldalunkon-/</guid>
         <category><![CDATA[Hírek]]></category>
      </item>
   </channel>
</rss>