<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" >
   <channel>
    <atom:link href="http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/rss/tudnivalok.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
      <title><![CDATA[Tudnivalók - csillagaszattudnivalok.webnode.hu]]></title>
      <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu</link>
      <language>hu</language>
      <pubDate>Sat, 28 Feb 2015 12:25:00 +0100</pubDate>
      <lastBuildDate>Sat, 28 Feb 2015 12:25:00 +0100</lastBuildDate>
      <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      <docs>http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss</docs>
      <generator>Webnode</generator>
      <item>
         <title><![CDATA[Alpha Centauri]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/alpha-centauri/</link>
         <description><![CDATA[
	Alfa Centauri

	&nbsp;

	&nbsp;

	

	&nbsp;

	Disambig.svg Az „Alfa Centauri” lehetséges további jelentéseiről lásd: Alpha Centauri (egyértelműsítő lap).

	α Centauri

	Position Alpha Cen.png

	Az Alfa Centauri (balra lent, vastag nyíllal jelölve)

	(tőle jobbra a Dél Keresztje csillagkép)

	Megfigyelési adatok

	Epocha J2000.0

	Rektaszcenzió 14h 39m 36,4951s

	Deklináció -60° 50′ 02,308″

	Távolság 4,365 ± 0,007 fé,

	1,338 ± 0,002 pc

	Látszólagos fényesség +1,33

	Abszolút fényesség 4,38...]]></description>
         <pubDate>Sat, 28 Feb 2015 12:25:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/alpha-centauri/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Proxima Centauri]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/proxima-centauri/</link>
         <description><![CDATA[
	Proxima Centauri &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;...]]></description>
         <pubDate>Sat, 28 Feb 2015 12:07:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/proxima-centauri/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Csillagok halála]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagok-halala/</link>
         <description><![CDATA[
	Amikor a csillag elhasználta belsejében lévő hidrogén legnagyobb részét elkezd összehúzódni és egyre forróbb lesz.

	

	Ha a csillag tömege viszonylag kicsi, azaz maximum a mi Napunk tömegének 8-szorosa, akkor a csillag aránylag lassan – csak több milliárd év alatt - égeti el hidrogénkészletét a belsejében lévő 5-10 millió fokos hőmérsékleten. A csillag magjában lévő hidrogén nagy része átalakul héliummá, mialatt hőmérséklete fokozatosan növekszik. A csillag magja fokozatosan átalakul,...]]></description>
         <pubDate>Thu, 26 Feb 2015 17:58:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagok-halala/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Csillagfejlődés]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagfelylodes/</link>
         <description><![CDATA[
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Sűrű csillagmező a&nbsp;Sagittariusban
			
		
		
			
				
				
				
					
						&nbsp;
					NGC 604, egy óriási csillagkeletkezési régió (csillagbölcső) a&nbsp;Triangulum-galaxis
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Egy naptömegű csillag fejlődése a Hertzsprung-Russel diagramon. 3: főág, 4: vörös óriás, 5: fehér törpe. Alul a csillag&nbsp;színképosztálya, felül ahőmérséklete, jobbra az abszolút&nbsp;magnitúdója, balra...]]></description>
         <pubDate>Thu, 26 Feb 2015 17:43:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/csillagfelylodes/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Az univerzum jövője]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/az-univerzum-jovoje/</link>
         <description><![CDATA[
	Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra.

	Mi lesz a Föld, a Naprendszer és a Tejút sorsa a mai csillagászati ismeretek alapján? Íme, a legvalószínűbb forgatókönyv, amelyben az időadatok csak hozzávetőlegesek, az egyes események azonban jó eséllyel bekövetkeznek valamikor. A sor...]]></description>
         <pubDate>Wed, 25 Feb 2015 14:15:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/az-univerzum-jovoje/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Ősrobbanás]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/osrobbanas/</link>
         <description><![CDATA[&nbsp;

	
		
			&nbsp;
	
	
		&nbsp;


	
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Az ősrobbanás elmélete szerint avilágegyetem&nbsp;kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól.
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					A&nbsp;Mount Wilson Obszervatóriumtávcsöve, mellyel&nbsp;Hubble&nbsp;megmérte a galaxisok vöröseltolódását.
			
		
		&nbsp;
	


	Ősrobbanás

	&nbsp;

	&nbsp;

	Az...]]></description>
         <pubDate>Tue, 24 Feb 2015 14:17:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/osrobbanas/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Galaxisok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/galaxisok1/</link>
         <description><![CDATA[Galaxis

	
		
		
			&nbsp;
	
	
		&nbsp;

&nbsp;

	
		A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Az&nbsp;NGC 253&nbsp;küllős spirálgalaxis&nbsp;képe, a&nbsp;Sculptor(szobrász)&nbsp;csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					A&nbsp;Messier 104, a&nbsp;Sombrero-galaxis. Aspirálgalaxisra&nbsp;az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában...]]></description>
         <pubDate>Tue, 24 Feb 2015 13:52:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/galaxisok1/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Fekete lyukak]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/fekete-lyukak/</link>
         <description><![CDATA[
	
		
			
				
					Egy fekete lyuk körüli forró&nbsp;plazmábólálló&nbsp;akkréciós korong&nbsp;művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk&nbsp;eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványokmágneses erővonalak. (NASA)
				
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Fekete lyuk&nbsp;gravitációs lencsehatásaszimulált animáción
			
		
		
			
				
				
					
						&nbsp;
					Az&nbsp;NGC 7052&nbsp;elliptikus...]]></description>
         <pubDate>Mon, 23 Feb 2015 19:25:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/fekete-lyukak/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Aktív galaxisok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/aktiv-galaxisok/</link>
         <description><![CDATA[
	Az aktív galaxismag (angolul rövidítve AGN, Active Galactic Nucleus) olyan galaxismag, mely az elektromágneses spektrum (rádióhullám, mikrohullám, infravörös sugárzás, látható fény,ultraibolya, röntgen és gammasugárzás) egy vagy több részén az átlagosnál lényegesen erősebb sugárzást bocsát ki. Az ilyen magot tartalmazó galaxis az aktív galaxis. A sugárzást a jelenlegi elméletek szerint a galaxismag középpontjában lévő, szupermasszív fekete lyuk, a körülötte keringő akkréciós korong, és a...]]></description>
         <pubDate>Mon, 23 Feb 2015 19:18:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/aktiv-galaxisok/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Változócsillagok]]></title>
         <link>http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/valtozocsillagok/</link>
         <description><![CDATA[
	A legtöbb csillagnak azonban állandó a fényessége. Legjobb példa erre Napunk, amely relatíve kicsi fényességváltozásokat mutat, ennek értéke durván 0,1%, ami a 11 éves naptevékenységi ciklusnak tudható be.

	

	&nbsp;

	&nbsp;

	A változócsillagok felfedezése

	A régi feljegyzések arról tanúskodnak, hogy már az ókor embere is felfigyelt az egyébként változatlannak hitt égbolton feltűnő „új” csillagokra, nóvákra és szupernóvákra. Ezek a csillagok azonban korántsem keltettek akkora félelmet,...]]></description>
         <pubDate>Fri, 20 Feb 2015 16:12:00 +0100</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">http://csillagaszattudnivalok.webnode.hu/news/valtozocsillagok/</guid>
         <category><![CDATA[Tudnivalók]]></category>
      </item>
   </channel>
</rss>